Te átlagban hány órát alszol a hétköznapok nyüzsgésében? A szakemberek szerint este 10 és hajnali 2 óra (mások szerint este 9 és éjfél) között tudjuk a leginkább kipihenni magunkat. Ehhez képest -bevallom én is- sokszor elmúlik már éjfél mire lefekszünk, 6-kor pedig már csörög a vekker. Nyűgösen kelünk fel és alig várjuk a hétvégét, hogy kialhassuk magunkat. Nincs másként ez akkor sem, ha a vidéki házban ér a szombat és a vasárnap, nehéz kilépni a rutinból és a rossz beidegződések sorából. Ideális hely a lazításra a hétvégi ház, ha pedig betartottad a 3. parancsolatunkat, akkor már sokat tettél a teljesítményed növeléséért.
Mikor beköltözhető állapotba került a mi hétvégi házunk és rendszeresen mentünk a hegyekbe, feltűnt , hogy 1-2 nap után, mire kialudtam magam, szinte elöntöttek a jó ötletek és a visszatérésünk utáni első pár napban, néha egész héten ámultak a kollégák, hogy milyen hatékony vagyok. Végül, a második héten már elfogyott a lendület és csökkent az aktivitásom. Nekikezdtem hát a kutatásnak, hogy megtudjam van-e tudományos magyarázat arra, ami velem történik? Hogy tudnám a szabadság pozitív hatását minél tovább megtartani? Számtalan tanulmány és kutatás folyik azért, hogy megtaláljuk a pihenés és munka közötti egyensúlyt.
Az első érdekes cikk, amit találtam, holland kutatók eredményeit mutatta be, mely kimondja, hogy a szabadságról “visszatérő dolgozók boldogabbak, egészségesebbek és több az energiájuk, sőt még a problémamegoldó képességük is jobb. A javulás azonban nem tart sokáig, már az első munkahéten halványulni kezd, két hét elteltével pedig ugyanolyan fáradtak az emberek, mint az üdülés előtt.” Hurrá, gondoltam, most már tudományos eredményekkel támaszthatom alá a 25 napnál több éves szabadságom iránti igényem. Igen ám, de feléledt a lelkiismeretem és a gyakorlatiasabb felem: kevesebb munka, kevesebb fizetés. Végül mégis megelégedve konstatálhattam, megvan az arany középút, a hétvégi házunkban eltöltött hétvégék, hosszú hétvégék, ünnepnapok és munkaszüneti napok bár rövidebb ideig, de pihentető hatásuk maximumát fejtik ki. Az igazamat egyébként Simon Kemp új-zélandi kutató tapasztalati is alátámasztják, aki kimutatta, hogy a kipihentség foka nincs egyenes arányban a szabadság hosszával. A 100%-os kipihentségemhez persze nagyban hozzájárul a profi belsőépítészeti munka, ami a tervezéstől a kivitelezésig végigkísérte a ház születését olyan tereket kialakítva, ami az én igényeimet, pihenési szokásaimat is figyelembe veszik.
Egy másik cikkben már nemcsak a napi ciklussal kapcsolatban kaptam meg válaszokat a kérdéseimre, de több kutatásról olvashattam a heti ciklussal kapcsolatban. Tudtad-e, hogy a francia forradalom ideje alatt megpróbálkoztak a 10 napos munkahét bevezetésével, vagy amikor csak kis mértékben is megpróbálták a szokásos 48 óránál hosszabbra szabni a munkahetet, már 15 %-os eredmény visszaesést tapasztaltak? Tanulságos eredmények ezek, ha a pihenés és munka kapcsolatát vizsgáljuk! Mindazok akik több műszakban dolgoznak vagy rendszeresen előfordul, hogy huzamosabb ideig 12 óránál többet kell naponta dolgozniuk, esetleg hétvégén is be kell menniük a munkahelyükre, valamint akiknek napjuk jelentős részében súlyos döntéseket kell hozniuk, vagy kreatív munkát végeznek, ők mindezt saját bőrükön is megérezhetik. Ők biztos vagyok benne, hogy igazat adnak nekem: a pihenés és a munka kéz a kézben járnak, a pihenés minősége munkánk minőségét is befolyásolja.
Akit még bővebben érdekel a pihenés és munka tudományos kapcsolata, a világháló sok-sok tanulmányt rejt még, de úgy gondolom senkit sem kell ezek után győzködni, hogy nem időpazarlás időben lefeküdni este, vagy lecsökkenteni a hétvégi túlórákat, valamint hogy a pihenés igenis befektetés és a teljesítményünk növelésének egy fontos eszköze. Azt viszont sose feledjétek, az hogy hol, milyen környezetben pihenünk ugyanolyan fontos tényező, mint hogy mennyit. Éppen ezért éljenek a vidéki kisházak, a nyugodtan eltöltött hétvégék és a profi belsőépítészek, akik megálmodják és kivitelezik őket!